Egy, aki mindent visz
2009 december 9, szerda | Riska Címkék: döntő, óbuda brick factory, playoff, szentendre sleepwalkers
Ismét Óbudán a baseball bajnoki cím
Idén ismételt az Óbuda Brick Factory NB1-es felnőtt csapata, a 2008-as szezonhoz hasonlóan megnyerték a Magyar Bajnokságot és a Magyar Kupát is. A klub ugyanakkor más frontokon túlszárnyalta a tavalyi teljesítményt, az utánpótláscsapat megnyerte az NB3-as bajnokságot, a felnőttek pedig az Interligában bronzéremmel zártak.
November első vasárnapján tette fel az idei szezonra a koronát az óbudai gárda, a döntő sorozat hetedik, mindent eldöntő mérkőzésén 14:7 arányban győzték le a szomszédos rivális Szentendre Sleepwalkers csapatát. A magyar bajnokság döntőjében a csapatok hagyományosan négy győzelemig tartó párharcot vívnak.
A Brick Factory egyértelmű esélyesként érkezett a döntőbe. Az alapszakaszban hat meccsen csak egy botlásuk volt. Döntőbeli ellenfelüket az alapszakaszban kétszer legyőzték. A Magyar Kupa döntőjét is a szentendreiek ellen vívta a csapat, ahol leléptetéssel küldték haza az (akkor tartalékosan felálló) Alvajárókat. A tavalyi évben is ez a két csapat mérkőzött meg a döntőben, akkor az Óbuda 4-1 arányban nyerte a sorozatot. Igazán nagy játékosmozgás egyik csapat háza táján sem történt az előző szezonhoz képest. Így a papírforma ismét sima óbudai végső győzelmet mutatott.
Ám ezért szép sport a baseball, mert soha senki sem mehet biztosra. A kerületi bajnok is beleszaladt egy-két kellemetlen pofonba a sorozatban. Rögtön a nyitómeccsen legjobb dobójuk Zalabai Zsolt mögött nem tudták hozni az óbudaiak a meccset, Szentendréhez került az előny. Egy héttel később szombaton, a második összecsapás vagyis óbudai szemszögből inkább csapás, a szentendrei veterán dobó Várkonyi Attila mattolta az óbudai támadósort és a mögötte parádésan védekező csapatnak köszönhetően megnyerte a meccset az Alvajároknak. Két játéknap után tehát 2-0-ás előnyt szerzett a sorozatban a Szentendre!
Következett a harmadik mérkőzés, győzelem vagy halál az Óbuda szemszögéből, 3:0-ás hátrányból felállni egy ilyen sorozatban ugyanis szinte lehetetlen. Az amerikai baseball bajnokság több mint 100 éves történetében ez mindössze egy csapatnak sikerült. A tét azonban nem bénította, sokkal inkább feltüzelte az óbudaiakat. Elővették jobbik ütőformájukat és 11:4 arányban nyerték a harmadik mérkőzést, életben tartva a reményeket. A meccsen a kubai származású Jorge Fernandez két hazafutást ütött, az újoncként bajnoki döntőn először pályára lépő Munkácsi Gábor pedig egy kétbázisos ütéssel, egy sétával és két szerzett ponttal írta be magát a jegyzőkönyvbe.
A következő szombaton ott folytatták a téglagyáriak, ahol múlt vasárnap abbahagyták, és újabb győzelmet (8:6) húztak be a negyedik meccsen, kiegyenlítve a sorozatot (2-2). Másnap következett az ötödik meccs és a Szentendre idén nem adta könnyen magát, sikerült nyerniük (6:9), így az Alvajárók már csak egy győzelemre voltak a bajnoki címtől az utolsó hétvége előtt. Mindkét hétvégi mérkőzésen egészen kiváló akciókat láthattunk. A csapatok kevés hibával, nagyszerű ütésekkel és magabiztos védekező játékkal igazolták hazai baseball magas színvonalát.
Elérkezett az utolsó hétvége és a sorozatban már másodszor a szakadék szélén táncoltak a címvédők. Ám a tét nem nyomta le őket, október 31-én egy rendkívül izgalmas meccsen kiegyenlítették a párharcot (3-3). Zalabai Zsolt kiváló formában dobta végig a mérkőzést, és bár 5 pontot szerzett a Sleepwalkers, ezek többsége az óbudai védelem hibáit kihasználva kerülhetett fel a táblára.
Az Óbuda már a mérkőzés legelején magához ragadta a vezetést, és a negyedik játékrészben – további 5 pontot szerezve – 6 pontosra duzzasztották a téglagyáriak az előnyt. A hatodik játékrészben a Sleepwalkers ütői megtáltosodtak, és néhány óbudai védőjátékos hibáját is kihasználva 5 pontot szereztek egyhuzamban. Nem sikerült azonban az egyenlítés, és az Óbuda nyolcadik inningben megszerzett további két pontját követően kialakult a meccs végeredménye: 8-5 az Óbuda Brick Factory javára.
Vasárnap került sor a mindent eldöntő hetedik mérkőzésre. Az óbudaiak veterán kínai légiósukat, Xiong Xiabot küldték a dobódombra, az Alvajáróknál pedig a válogatott Gyurcsek Péter kezdett. A mondás szerint, jó az öreg a háznál és ez a baseball pályán is bebizonyosodott.
Xiabo jól adogatott, a szentendre alig tudott pontot szerezni, ellenben az óbudai ütősor nekiesett Gyurcseknek és már a negyedik játékrészre jelentős előnyt hozott össze a csapat. Az óbudaiak nem csak saját ütéseikből, hanem az ellenfél védekezési hibáiból is profitáltak, így Gyurcseket korán le kellett cserélni. Nikolits György érkezett a helyére, és a csere meg is állította az óbudai rohamokat, egy-egy pont még becsúszott, de a több mint 10 pontos előny birtokában már csendesen csordogált a mérkőzés a végkifejlet felé.
A szurkolók (és talán az óbudai csapat is) már azt gondolta, ebből a Magyar Kupához hasonlóan egy leléptetéses győzelem lesz. Ám a szentendreiek megintcsak utolsó csepp vérükig harcoltak és a hetedik játékrészben egy rohammal négy pontot szereztek, amiben bőven benne volt a nagy előny miatt elkényelmesedő óbudai védelem is. Tíz ponton belülre kerültek az Alvajárók, így folyt tovább a játék, már ismét feltüzelt hangulatban.
A szentendreiek elhitték, hogy van még keresnivalójuk, és az óbudaiakban is tudatosult, hogy itt még nincs lefutva semmi. Az utolsó két játékrészben szép ütéseket és gyönyörű védekezési akciókat láthatott a közönség, de az eredmény már nem változott jelentősen, és az utolsó kiejtés után óbudai kiabálhatták boldogan a „Bajnokcsapat!!!” szlogent.
A bajnokcsapat kerete:
Wilde Norman, Korcsogh Árpád, Csornai János, Munkácsi Gábor Márton, Lévai Norbert, Jánosi András, Zalabai Zsolt, Mester Barnabás, Morua Antonio (edző), Morua Roberto, Kalocsai Balázs, Lupták Péter, Goór Norbert, Andó József, Goór Csaba, Fernandez Jorge, Xiong Xiaobo
